A gumiabroncsokról szóló nagyinterjünk második részében arról beszélgettünk Buzás Istvánnal, az ALCAR Hungária Kft. és a Gumi-Profi Team Kft. ügyvezetőjével, hogy miképp befolyásolják a környezetvédelmi megfontolások az autógumik méreteit, miképp változtatta meg a piacot az abroncsokba épített TPMS szenzorok megjelenése, de érintettük azt is, kell-e autógumi hiányra számítani a fennálló világgazdasági problémák miatt.
Cégünk hosszú ideje partneri kapcsolatban áll Buzás István csapatával. Öndefiníciójuk szerint mindennel foglalkoznak, ami autó kerék és gumiabroncs, legyen szó személygépjárműről, kisteherautóról vagy off road-ról, emellett pedig Magyarország egyik legnagyobb felni forgalmazói is egyben.
Az látható, hogy napjainkban egyre kevésbé jellemzőek a sztenderd autógumi méretek. Mi ennek az oka?
Régóta tartó trend, hogy egyre nagyobb kerekekkel gurulnak ki az autók az autógyárakból. Ennek több oka is van. Egyik szempont a jól látható ügyféligény arra vonatkozóan, hogy jól nézzen ki az autó, ez pedig az egyre nagyobb kerékátmérőben is visszaköszön: a nagyobb kerekek szebbek, mutatósabbak. Az elektromos autók térnyerésével megjelent egy új szempont is, ami szerintem nagyon jó irány:
a profilszélességnél a gyártók megállnak a 195-215 mm-nél, ma már ritkábban gyártanak 275 mm széles kerekeket, ez pedig energiatakarékosabbá teszi a közlekedést.
Mi újság a felnifronton?
Régebben az volt a szokás, hogy az emberek alu keréktárcsát vásároltak az eredetileg acéltárcsával gyártott autójukra, hogy még szebb legyen. Triviális volt, hogy tavasszal a téli acélfelnit alufelnire cserélték. Ma már az autók 90 százalékára az a jellemző, hogy ugyanazon a felnin fut a téli és a nyári gumi szett is, tehát az évszakok változásával a szervizben ugyanarról a felniről fejtik le a téli gumit, mint amelyikre a nyárit visszarakják. Azok az autótulajdonosok azonban, akik hosszú távon gondolkodnak az autójukban, tehát nem 1-2 évre vásárolnak gépjárművet, egyre nagyobb számban ruháznak be plusz keréktárcsába a téli szezonra, annak ellenére is, hogy az új autók nagy része már könnyűfém keréktárcsával érkezik.
2014-ben megjelentek a TPMS szenzorok, amelyek a felni szelepébe beépítve jelzik, ha az abroncsokban nyomásvesztés tapasztalható. Ez az új helyzet Németországban például azt eredményezte, hogy az amúgy is nagy plusz keréktárcsa penetráció még tovább nőtt: az emberek 80%-a komplett kereket használ (téli gumit az alatta lévő plusz felnivel együtt cserélik) és csak 20% szerelteti át a gumiabroncsát. Nálunk a trend ellentétes még, leginkább az ár miatt. Nem elég ugyanis a keréktárcsát megvenni, a szezornak is van költsége. Magyarországon ugyanakkor a gumiabroncs átszerelésének költsége sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában.
Mennyi ideig bírják a TPMS szenzorok?
A szenzorok nagyon jól teljesítenek, sokkal többet bírnak, mint amit a gyártó cégek előzetesen jeleztek. Nyilván számít az is, hogyan használjuk az autót, melyik szenzortípusról van szó, milyen sűrűn ad jelet, ezek függvényében akár 200.000 km-t és 6-7 évet is bírhatnak. A szenzoros (direkt) rendszer drágább, mint az indirekt rendszer, amely a kerék fordulatszáma alapján jelzi, hogy nyomásvesztés van az abroncsokban, ugyanakkor a szenzorok sokkal megbízhatóbbak. A drágább, prémium autók már 100%-ban a direkt rendszerrel készülnek.
Mennyire megbízhatóak a félévente megjelenő, gumiabroncsokkal kapcsolatos kutatások és tesztek?
Nagyon sok tesztet készítenek különféle független szervezetek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a vásárlók döntését. Ezek közül a legnépszerűbb kutatást talán az ADAC és az Autobild készíti, de vannak magyarországi tesztek is. Az internet térnyerésével egyre több ember alapozza ezekre a tesztekre a döntését, amelyek így komoly piacbefolyásoló hatással bírnak. Az ADAC és az Autobild tesztjének például akkora presztízse van, hogy egyes autógyártók kifejezetten úgy fejlesztenek abroncsokat, hogy ezen a teszten jól szerepeljenek.
Vigyázni kell velük azonban, mert összezavaróak tudnak lenni. A tesztelést végző cégeknek vagy hírportáloknak ugyanis van egyfajta súlyozása, ami alapján értékelnek, így attól függ, ki nyeri a tesztet, hogy éppen melyik szempont volt náluk a fajsúlyosabb. Mindig részleteiben kell nézni az eredményeket: sosem az számít, hogy egy gumiabroncs hányadik helyen végez a rangsorban, hanem hogy a számunkra fontos tulajdonságait vizsgálták-e.
Összességében a tesztek megbízhatóságát nem kell megkérdőjelezni, de a súlyozás alapján érdemes nézni és értékelni őket, nem pedig kizárólag az összesített eredményt figyelni.
Kell-e gumiabroncs hiányra számítani a fennálló világpiaci problémák miatt?
Az egyik legnagyobb probléma jelenleg a távol-keleti konténerhiány, nincs ugyanis elég üres konténer, amelyekben a szállítást például Kínából el lehetne végezni. Ennek következtében brutálisan elszálltak a szállítási költségek, de ugyanilyen problémát okoz az anyagköltségek emelkedése is. A fennálló ár és elérhetőségi probléma jelen tudásunk szerint egy ideig még velünk marad. Azt valószínűsítem, hogy olyan típusú hiánnyal nem kell szembesülnünk, amikor egy autóra nem tudunk gumiabroncsot vásárolni. Az már inkább elképzelhető, hogy nem tud az ügyfél válogatni, tehát olcsóbbat szeretne, de mi csak drágábbat tudunk neki ajánlani. A kínálat tehát most jóval szűkebb, érdemes előre gondolkodni a vásárlásnál.
Az interjú első része ide kattintva érhető el.
Fotó: Unsplash
Comments are closed.