A gépjárművek vizsgálatának egyik legizgalmasabb és egyben legspeciálisabb területe a diagnosztikai adatelemzés. De hogy is néz ki a folyamat, mikor kötelező a használata és milyen buktatói lehetnek a valóban pontos elemzésnek? Kétrészes cikksorozatunk megírásában Szigeti Attila, a Garanti Autójavító Kft. szakembere volt segítségünkre.
A gépjárművek műszaki állapotára vonatkozó első mérések a második világháború időszakára datálhatók, akkoriban a harcászati járművek állapotfelmérésére és karbantartására használták. A technológia elterjedése az Egyesült Államokban az ötvenes évekre, míg Európában – köztük Magyarországon – a hatvanas évekre tehető. A nagy áttörést a nyolcvanas-kilencvenes évek informatikai forradalma hozta el, ekkor kezdték el kifejleszteni azokat az elektronikai rendszereket, amelyek elvezettek végül a napjainkban elterjedt, adatközlésen alapuló fedélzeti diagnosztika elterjedéséig.
Mit jelent pontosan a diagnosztikai adatelemzés?
Röviden és tömören: hibafeltárást. Az adatelemzés során a szervizekben diagnosztikai műszerekkel tárják fel a hibát a gépjárművekben. Egy modern autóban általában 40, de a prémium gépjárműben akár 150-200 vezérlő egység is található (például belső elektronika vezérlők, motor vezérlők, komfort vezérlők, ülésfűtés, ABS, légzsák, klíma, futómű, világítás, kormány, műszerfal egység), ezek hibáit hibakód olvasással állapítják meg.
Mikor szükséges a diagnosztikai adatelemzés használata?
Olvasóink közül sokan találkoztak már azzal a helyzettel, amikor a műszerfalon megjelent egy hibakód azzal a kiegészítéssel, hogy az autót márkaszervizbe kell vinni a hiba kijavításához. A jogszabályok kötelezően előírják a diagnosztikai adatelemzést a hatósági műszaki vizsgák esetében, ilyenkor ezt a vizsgaközpontban akkor is el kell végezni, ha egyébként a műszerfal nem jelez hibát. Előfordulhat ugyanis, hogy az autónak van rejtett hibája, így pedig biztosan nem fog átmenni a műszaki vizsgán. Ha egy egyszerű szervizeseményről van szó, például egy olajcseréről, akkor ha nem is végeznek diagnosztikai adatelemzést, a megjelenő szerviz jelzést az új típusú gépjárművekben kizárólag szoftver segítségével tudják eltüntetni.
Milyen típusú diagnosztikai lehetőségek léteznek?
Egyes autótípusoknál és hibáknál kizárólag gyártó specifikus diagnosztikát lehet alkalmazni, de elterjedt az univerzális diagnosztika is. A diagnosztikai eszközök kifejlesztéséért az autógyárak a felelősek, de vannak olyan, kvázi közvetítőként megjelenő cégek, mint például a Bosch és a Delphi, amelyek kaptak bizonyos szintű jogosultságot az autógyártóktól a diagnosztikához szükséges szoftverek terjesztéséhez. Ha például egy szerviz megvásárolja a Bosch-tól a javításhoz szükséges csomagokat (ezek lehetnek kizárólag autójavításra vagy a komplett befecskendező rendszerre vonatkozóak, autókat, motorokat, teherautókat érintőek), akkor bizonyos esetekben az univerzális eszközökkel is hozzá tudnak férni az autókhoz. Az is előfordul azonban, hogy univerzális eszközökkel nem lehet elvégezni a teljes hibafeltárást. Tipikusan ilyenek az új autók, a gyártók általában 4-5 évvel a gyártás után teszik hozzáférhetővé a teljes diagnosztikai rendszert az univerzális szoftverekben is.
Hogyan használják a szoftvereket a szervizekben ma és mi várható a jövőben?
A szervizekhez eleinte DVD-n érkeztek az aktuális szoftverfrissítések, majd a nagy mértékű adat növekedés következtében áttértek az online frissítésre. Fizetés ellenében ma már arra is van lehetőség, hogy a diagnosztika megvásárlása helyett a szervizek béreljék a szoftvereket: nem kell többé külön megvenni tehát az egyes autótípusokhoz kapcsolódó diagnosztikát, egy egyszerű regisztrációval és a regisztrációs díj befizetése után a szervizek a teljes diagnosztikát el tudják végezni a virtuális térben, akár bérléssel is.
A cikksorozat második része itt érhető el.
Forrás: Unsplash
Comments are closed.