Az autóvilágítással foglalkozó cikksorozatunk első részében végignéztük a fényszórók fejlődésének legfontosabb állomásait, most pedig essen szó arról, hogy melyik fényszóró típust mikor, hogyan és meddig kell bekapcsolni. Elöljáróban annyit, hogy senki ne gondolja azt, hogy az automata fényszóró rendszer tévedhetetlen.
Tapasztalataink alapján nem mindenki számára egyértelmű, hogy mikor melyik fényszórót kell alkalmazni, a helyzetet pedig az sem segíti, hogy az új típusú autók már automata fényszóró rendszerrel is rendelkeznek és sokan azt gondolják, az automata funkció majd mindent megold magától.
A KRESZ szabályai szerint a forgalomban közlekedő járműveket éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, de nem mindegy, hogy hogyan. Az alapjarat.hu szakmai portál összegzője alapján nézzük, hogy melyik típusú világítást milyen körülmények között kell használni.
Nappali menetfény (DRL)
Feladata, hogy jelezze a többi vezetőnek a gépjármű láthatóságát. Használata nappal kötelező, azonban csak jó látási viszonyok között. Minden más esetben, illetve éjszaka a tompított fényszóró használata javasolt.
Első helyzetjelző
Használatával az álló jármű könnyebben észrevehető olyan területen, ahol az úttest nem kellőképpen megvilágított. Funkciójából eredően csak álló gépkocsi helyzetjelzésére alkalmas.
Hátsó helyzetjelző
Az első helyzetjelzőtől eltérően nemcsak álló, hanem mozgó autó esetén is lehet használni, a gépjármű pozíciójelölésre.
Tompított fényszóró
Mivel éjszaka vagy rossz látási viszonyok mellett az úttest megvilágítását segíti elő, nappali menetfény hiányában pedig a gépjármű láthatóságán javít, bármikor alkalmazható (kivéve álló jármű), éjszaka és korlátozott látási viszonyok között lakott területen kívül és belül viszont kötelező.
Távolsági fényszóró (reflektor)
A reflektor feladata, hogy éjszaka és jó látási viszonyok mellett segítse a gépjármű vezetőt abban, hogy messzebbre ellásson. Csak lakott területen kívül és éjszaka használható, fontos szabály, hogy alkalmazása során nem lehet a szembejövő vagy éppen előttünk haladó forgalmat elvakítani. Ezért azonnal le kell kapcsolni, amennyiben két vagy több jármű egymással szembetalálkozik, illetve ha folyamatosan követünk egy vagy több járművet.
Fénykürt
Előzés megkezdése előtt röviden használható, illetve balesetveszélyes helyzet elkerülése érdekében hosszan.
Ködfényszóró (első ködlámpa)
Az első ködlámpa a tompított fényszóró kisegítő eszköze, alapvető feladata, hogy korlátozott látási viszonyok mellett segítse a gépjármű láthatóságát, illetve az úttest jobb megvilágítását. Rossz látási körülmények esetén tehát bármikor alkalmazható (kivéve álló jármű). Nem kötelező a használata, de javasolt köd, eső, porfelhő, havazás vagy füst esetében.
Hátsó helyzetjelző ködlámpa (ködzárófény)
Feladata és használata hasonló, mint az első ködlámpáé, azzal a különbséggel, hogy a hátsó helyzetjelző kiegészítő fényforrása, illetve korlátozott látási viszonyok mellett akkor nem alkalmazható, ha például köd, eső, porfelhő, havazás vagy füst miatt a látótávolság 50 méter alá csökken.
Féklámpa és pótféklámpa
A féklámpa, amely a fékpedál érintésével villan fel, arra szolgál, hogy jelezze a mögöttes forgalom számára, hogy a gépjármű csökkenti sebességét. Az esetleges vészfékezést pedig vibráló fényhatással nyomatékosítja.
Tolatólámpa
Ezzel a világítási eszközzel lehet jelezni a többi járművezető részére, hogy az adott jármű a megszokott mozgástól eltérően hátramenetben közlekedik, egyúttal segíti a vezetőt éjszakai viszonyok közepette, hogy a mögötte lévő területet jobban belássa. A sebességváltó hátramenet funkciójában automatikusan kapcsol be.
Irányjelzők (index)
Irányváltoztatás esetén kötelező a használata, emellett induláskor a baloldali indexet, megálláskor a jobboldali indexet kell alkalmazni. Az egyik leggyakoribb szabálytalanságnak számít az utakon, hogy nem vagy nem megfelelően használják az autósok az indexet, ugyanis ezzel meg lehet téveszteni a többi vezetőt.
Vészvillogó/Elakadásjelző
A figyelmeztető lámpa használatával jelezni lehet a többi járművezető számára, hogy csak óvatosan lehet az adott járművet megközelíteni vagy elhaladni mellette. Amennyiben a jelzőfény szaporán világít, az autó vezetője vészfékezést hajt végre. A következő esetekben javasolt az alkalmazása:
- forgalmi torlódás emelt sebességű szakaszokon (autóút, autópálya), de főúton is hasznos lehet (kivételt képez a lakott terület);
- hirtelen, véletlenszerű lassítások kialakulásakor;
- adott jármű motor és/vagy elektronikai probléma miatt egészen lassú haladásra kényszerül;
- az elakadásjelző háromszög kihelyezésekor és visszavételekor;
- minden egyéb esetben, amikor a többi közlekedőre nézve az adott gépjármű megállása ideiglenes veszélyt jelent.
Automata fényszórók
És akkor kanyarodjunk vissza az automata rendszerekhez. Az újabb típusú gépjárművek rendelkeznek egy automata (AUTO) funkcióval, amelynek kapcsán sokan azt gondolják, hogy bekapcsolása után nincs további teendőjük a fényszórókkal, hiszen a funkció magától vált majd világításról világításra aszerint, hogy éppen mire van szükségünk a közlekedési viszonyok közepette. Ez azonban nem minden esetben igaz és balesetveszélyes lehet, ha kizárólag az automatikus rendszerre hagyatkozunk. Vegyünk például egy ködös, fátyolos napot. Az automatikus funkció úgy érzékelheti, hogy bőven elegendő a nappali menetfény használata, ami azért helytelen, mert ilyenkor nem minden gépjármű esetében világítanak a hátsó helyzetjelző lámpák. Ahogy fentebb írtunk már róla, a nappali menetfény kizárólag jó látási viszonyok között alkalmazható, így egy ködös időben semmiképpen se bízzuk magunkat az automata funkcióra.
Amiről szintén ne feledkezzünk meg, ha világításról beszélünk
A helyes fényszóró használat mellett az sem mindegy, hogy jól vannak-e beállítva a lámpák. Ez a régebbi típusú autóknál jelent problémát, a modern gépjárművekben már intelligens rendszerek gondoskodnak a megfelelő beállításról. Bár az interneten sok cikk elérhető azzal kapcsolatban, hogyan kalibráljuk a fényszóró magasságát házilag, mi inkább azt javasoljuk, hogy érdemes mindezt szakemberre bízni egy gyors és nem túl költséges beavatkozás keretében. Ugyanilyen fontos a kiégett izzók mihamarabbi cseréje. A tompított fényszórók izzócseréjénél különösen ügyeljünk arra, hogy ne csak a kiégett izzót, hanem a vele párban lévőt is cseréljük, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy az új alkatrész jobban világít majd, mint a fényszóróban hagyott, régi párja, a “kacsintós” izzókkal való közlekedés pedig nem éppen autósbarát megoldás.
Forrás: alapjárat.hu, fotó: Unspash
Comments are closed.