Groó Márk és Pintér László 2021-ben indította útjára elektromos kerékpárflotta szolgáltatását, a fleet-e különféle, az autóflották kialakításához és működtetéséhez hasonló csomaggal áll a cégek rendelkezésére. Groó Márkkal beszélgettünk arról, hogyan vágjunk bele a céges kerékpárflotta kialakításába, de előtte jöjjön egy kis piaci áttekintés.
Nem is lehetne időszerűbb a kerékpáros téma, hiszen nyáron zárult le a kerékpározás éve Magyarországon. A Magyar Kerékpárosklub felméréseiből jól látszik, hogy a lakosság majdnem háromnegyede szokott kerékpározni, és már nemcsak szabadidős tevékenységként tekintünk a biciklire, hanem közlekedési eszközként is. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy a járványhelyzetben az emberek más közlekedési alternatívákat kerestek, és mind egyéni, mind céges szinten fontossá vált a fenntartható életmód. Így nem véletlen, hogy az elektromos autók térhódítása mellett nőtt az elektromos kerékpárok iránti érdeklődés is.
De mit is jelent pontosan az elektromos kerékpár vagy másnéven pedelec?
A pedelec egy mozaikszó, amely a pedal-electric rövidítéséből jött létre, és olyan kerékpárt jelöl, amely emberi hajtással, de elektromos rásegítéssel működtethető. A KRESZ szabályai szerint az elektromos kerékpár mindaddig kerékpárnak minősül, amíg a rásegítés nem haladja meg a 25 km/h mértéket, így a rájuk vonatkozó szabályok megegyeznek a hagyományos kerékpárok esetében kialakított rendelkezésekkel. Más a helyzet, ha gázkarral rendelkező, emberi hajtás nélkül működő elektromos eszközökről beszélünk (ilyen például az elektromos roller), ezek ugyanis már segédmotornak minősülnek és rájuk szigorúbb szabályok érvényesek.
Az elektromos kerékpárok evolúciója
Nem is gondolnánk, de az az e-biciklik története nem az elmúlt évtizedekben kezdődött, viszonylag régre nyúlik vissza, hiszen az első elektromos kerékpár 1895-ben jelent meg Amerikában, ekkor szabadalmaztatta ugyanis Ogden Bolton az akkumulátorral működő változatot. A sorozatgyártásra majdnem 100 évet kellett várni, 1993-ban a Yamaha Japánban dobta piacra az első pedelec rendszerű kerékpárt, a PAS (Power Assist System) olyan sikeres volt, hogy néhány év leforgása alatt 300 ezer darabot adtak el belőle. Az elektromos kerékpárok térhódítása elsősorban a lítium ionos akkumulátorok elterjedésének köszönhető, a boom pedig a 2010-es évek utánra tehető. A folyamatot még inkább felgyorsította a pandémia, 2019-től egyfajta korszakváltásnak lehetünk tanúi. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy 2030-ra több elektromos kerékpár lesz az utakon, mint hagyományos.
Az e-bike nagyhatalmak
Összességében elmondható, hogy mind európai, mind globális szinten a kerékpáripar az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, ezen belül is az elektromos biciklik fognak a legnagyobbat nőni az elkövetkezendő években. 2019-ben 200 millióra volt tehető a használatban lévő elektromos kerékpárok száma, ez 2023-ra elérheti akár a 300 millió darabot is. Az európai piacok is felzárkóznak, 2020-ban már 23%-kal bővültek az eladások, és azt jósolják, hogy 2030-ra évi 17 millió lesz az eladott elektromos kerékpárok száma.
Ha azt EU-t nézzük, a legnagyobb piac a németországi, hiszen itt van a legtöbb gyártó és felhasználó, akár a hagyományos, akár az elektromos verziót nézzük. Van két ország, ahol kiemelten kezelik a kerékpárhasználatot, Belgium és Hollandia élen jár a különféle ösztönzők terén, a privát használatot és a munkába járást egyaránt erőteljesen támogatják.
A hazai viszonyok átalakulását nagyban befolyásolta az újfajta állami támogatási rendszer, ugyanis tavaly november óta magánszemélyként elektromos kerékpárok beszerzésére is lehet pályázni. A már tizenegyedik szakaszánál járó és 1 milliárd Ft keretösszegű pályázat egyik követelménye, hogy igazolt munkaviszonnyal vehető igénybe, a támogatási összeg pedig nem haladhatja meg a teljes vételár felét. Céges viszonylatban is elindult az elektromos eszközök támogatása, idén szeptembertől az állam támogatja, hogy a cégek elektromos rásegítéses teherkerékpárokat vásároljanak, illetve jövő januártól adómentesen biztosíthatják az emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 watt teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatát.
A megváltozott szokásokat és igényeket ismerte fel a fleet-e és a kerékpározás szeretetéből kiindulva olyan zöld üzleti modellt dolgoztak ki, amely tartalmazza a flotta teljes beszerzését, a vállalati irányelvek kidolgozását, a biztosításokat, sőt még a karbantartást is, ezzel támogatva a cégek és munkavállalók fenntarthatósági céljait.
Fotó: Pintér László és Groó Márk, a fleet-e alapítói
Flexfleet: Minek hatására vágtatok bele a szolgáltatásba?
Groó Márk: A vállalati szektorban jól látható az egyre növekvő igény, hogy az autózást kiváltva kerékpárral járjanak dolgozni a munkavállalók. Ezt támasztja alá a Magyar Kerékpárosklub tavalyi felmérése, mely szerint a felnőtt lakosság 16%-ának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze, tehát sokan előszeretettel használják a bringát – és nemcsak egészségmegőrzési vagy kikapcsolódási célzattal, de munkába járási célzattal is. Ha a közlekedésbiztonsági tényezőktől most eltekintünk, akkor sokakat a vállalati infrastruktúra hiánya tart vissza attól, hogy reggelente kerékpárra pattanjanak, hiszen nem megoldott a tárolás vagy éppen nincs öltöző.
Célunk egy olyan szolgáltatás létrehozása volt, amellyel a cégek nemcsak saját működésüket tehetik zöldebbé, de a munkavállalókat is ösztönzik arra, hogy vegyenek részt ebben a folyamatban. Annak ugyanis nagyon jó üzenete van, ha egy cég segíti a munkavállalók munkába járását kerékpárral, ráadásul elektromos kerékpárral, hiszen az elektromos kerékpároknak számos előnye van. A kerékpárok ismert pozitív élettani hatásai mellett (már 20 perc biciklizés is csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát) az is mellette szól, hogy sokkal szélesebb kör vonható be az elektromos verzió használatába. A hagyományos esetében jobban megizzad az ember, a domborzati viszonyoknak jobban ki van téve a kerékpározó, míg egy elektromos esetében eldöntheti a használó, hogy mennyire kíván rásegítést alkalmazni, emellett a kerékpározás élményét ugyanúgy meg tudja adni, mint a normál kétkerekű. Ez egy igazi win-win helyzet, motiváló lehet a cég és a munkavállaló számára és még a környezetünket is óvjuk.
FF: Tegyük fel, hogy egy cég szeretné igénybe venni a szolgáltatásaitokat. Mik az első lépések, mire kell különösen figyelni?
GM: A céges kerékpárflotta bevezetéséhez szükséges egy komplex stratégia, hiszen nemcsak annyiból áll, hogy hétfőtől veszünk vagy bérlünk 20 darab kerékpárt. Számos tényezőt kell a döntés előtt mérlegelni, mint hogy hol helyezkedik el az irodaház, milyen az oda vezető úthálózat, mennyire lehet biztonságosan tárolni a kerékpárt, illetve milyen kiegészítő szolgáltatásokat venne igénybe a cég (például biztosítás).
Mindig azt javasoljuk, hogy a bevezetés előtt a cég készítsen egy belső munkavállalói felmérést, és azt is el kell dönteni, hogy dedikáltan osztják-e ki a kerékpárokat vagy fenntartanak egy 10 fős flottát és a használatot elérhetővé teszik bármely dolgozó számára. Ezzel párhuzamosan az elektromos kerékpárok használatával járó felelősséget is elemezni kell: a cégvezetés előírja a bukósisak használatát, amely jelenleg a KRESZ szabályai szerint nem kötelező, esetleg szeretne vagyonbiztosítást vagy felelősségbiztosítást kötni a kerékpárokra, a dolgozókra pedig balesetbiztosítást? A kerékpárflotta bevezetését nem szabad elhamarkodni, mert akár az ellenkező hatást is kiválthatja. Ha azonban az összes kérdésre megvan a (pozitív) válasz, akkor érdemes belevágni, nálunk ugyanis minden megoldható, szolgáltatásainkat különböző csomagokban értékesítjük.
FF: Milyen szolgáltatási csomagokat tudtok ajánlani a cégeknek?
GM: A kerékpárflotta szolgáltatást az autóflottához hasonló szolgáltatásként kell elképzelni, a kerékpárhasználaton túl olyan szolgáltatási csomagok is elérhetőek, mint a karbantartás, a kiegészítők használata (kerékpárponyva), cserekerékpár biztosítása (ha történik valami a biciklivel) és a korábban említett biztosítási konstrukciók. Ezeket a csomagokat az ügyfelekkel egyeztetve, az ő igényeikre szabva alkottuk meg. Az ügyfélnek nem plusz terhet szeretnénk átadni, hanem egy olyan teljes szolgáltatási csomagot, amely a tanácsadástól a karbantartásig terjed, és ahol az ügyfél döntheti el, hogy mennyi feladatot vállal ő és mennyit mi.
FF: Mennyire követik le a magyar jogszabályok az e-trendeket?
GM: Ahogy korábban mondtam, bővült a hazai támogatási rendszer, mind magánszemélyek, mind cégek esetében. A magánszemélyek maximum 150 ezer Ft pályázati támogatásban részesülhetnek e-bike vásárlásakor és végre a vállalati szférát is elérte az elektromos kerékpár forradalom. 2022. januártól ugyanis olyan törvénymódosítás lép életbe, amely lehetővé teszi, hogy a cégek adómentes juttatásként kerékpárokat adjanak a dolgozóknak, illetve a beszerzési és fenntartási költségek is leírhatóak lesznek a társasági adóból. Ez tehát azt is jelenti, hogy a munkaadó adómentes, nem pénzbeli juttatásként beépítheti a kerékpár használatot a meglévő cafeteria rendszerbe, a munkavállalók pedig a cafeteria keretük terhére komplett szolgáltatási csomaggal használhatnak új kerékpárt.
Mindez olyan hajtóerő lehet, amely pozitívan hat a keresletre és jól kiszámítható, folyamatos növekedési pályára állíthatja az iparágat.
Ha Ön is szeretne belevágni a céges elektromos kerékpárflotta kialakításába, bővebb információért és ajánlatokért kattintson a Fleet-E Solution Kft. weboldalára.
Comments are closed.