Nemcsak világszerte, de Magyarországon is hatalmasat robbant az elektromos autók piaca, amely több tényezőnek is betudható. Az állami támogatások mellett a kereslet növekedését befolyásolta az üzemanyagárak emelkedése, a hagyományos autók drágulása, a zöld autók után járó adókedvezmény, de szerepet játszik benne a formálódó céges környezettudatosság is. Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy kinek érdemes elektromos autót lízingelni, most pedig megnéztük, hol tart a piac és mi várható.
A Jövő Mobilitása Szövetség adatai alapján 2021 végén 42 633 zöld rendszámos autó volt forgalomban Magyarországon, amely 57%-os növekedést jelent az azt megelőző évhez képest. Ez a szám tartalmazza egyrészt a tisztán zöld rendszámos autókat, amelyek esetében 72%-os volt a növekedés (21 544 a jelenlegi szám), másrészt a konnektorról tölthető plug-in hibrideket is beleszámolták. A Szövetség előrejelzései szerint 2022 végére az elektromos autók száma elérheti a 30.000-et, 2026 végére pedig 125.000 elektromos gépjárművel számolnak.
A Szövetség tavaly márciusban elindított egy kutatást is, amelyben az elektromos autókkal kapcsolatos szokásokról kérdezték az autóhasználókat. A kérdőívet összesen 704 fő töltötte ki, és kiderült belőle, hogy alapvetően a magas költségek, a nehezen elérhető infrastruktúra, az időigényes töltés és az alacsony hatótávolság akadályoznak meg sokakat abban, hogy hagyományos autóikat elektromosra cseréljék. A fentiek ellenére a Piac&Profit cikke szerint a magyar autótulajdonosok több mint fele gondolkodik azon, hogy meglévő autóját egy tisztán elektromossal váltja fel.
Mi a helyzet a magyarországi céges flották esetében?
Ha a jelenlegi magyar flottaállományt vizsgáljuk, akkor látható, hogy a cégek egyelőre a hibrid munkaautókat részesítik előnyben, a zöldítés ezzel a kategóriával kezdődik. Általában azért esik a voks a hibrid autókra, mert nem áll elég töltőállomás rendelkezésre az országban és esetleg a cég telephelyén sem ahhoz, hogy a tisztán elektromos gépjárműveket a lehető leghamarabb fel tudják tölteni, és ez ne okozzon munkaidő kiesést a napi szintű működésben.
Az átállást befolyásolja az elektromos autók ára és havi lízingdíja, hiába vannak könnyítések. Erre példa a cégautóadó, amelynek mértékét 2022. július elsejétől jelentős mértékben megemelték, de a zöld rendszámos gépjárművek után továbbra sem kell megfizetni. A költségtényező mellett sok esetben a cégek azért is állnak el az elektromos autók beszerzésétől, mert idegenkednek a számukra ismeretlen technológiától.
A flotta lecserélésében nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mennyire elkötelezettek a cégvezetők a fenntarthatóság iránt. A nagyvállalatok esetében sokszor ez a tényező befolyásolja az elektromos autók melletti döntést, de a vállalati döntéshozókon túl arra is van példa, hogy a munkavállalók nyomják a céget a zöld autók irányába. Az átállás ráadásul az ügyfelek szemében is plusz pontot jelenthet: a környezetvédelem iránti elkötelezettség, a valós cselekedetek nagy mértékben emelik a cég reputációját a vevőik szemében.
Tölteni kell, de hol?
Ahogy korábban szó volt róla, a töltőállomásokat illetően lemaradásban vagyunk Európa egyéb országaihoz képest. Míg a töltők szempontjából az Európai Unió éllovasának számító Hollandiában 100 kilométerenként 47,5 töltőt találunk, Magyarországon ez a szám csak 0,6. Antalóczy Tibor, a Villanyautósok portál szakértője szerint a töltőállomások számáról nincs hitelt érdemlő, pontos adat, de nagyságrendileg 1700 állomás lehet ma Magyarországon.
A 41 taggal rendelkező Jövő Mobilitása Szövetség deklarálta, hogy kész együttműködni a szabályozási hatóságokkal abban, hogy a jövőbeli fejlesztések révén a töltőkutak ne csak egyes városokra korlátozódjanak, hanem országszerte elérhetőek legyenek, emellett pedig a magyar kormány is bejelentette, hogy az elkövetkezendő években bővítik az elektromos töltőállomás-hálózatot.
Töltési lehetőségek
Ahogy a következő bekezdésben írunk róla, különböző applikációk és adatbázisok segítségével menet közben is ellenőrizhetjük, hol vannak töltőállomások Magyarországon, ha otthon vagy a munkahelyen nem áll rendelkezésre töltő. A legkényelmesebb megoldás nyilván az, ha a cég telephelyén vagy a használó lakhelyéhez közel van töltési lehetőség. Amennyiben van a cég telephelyén töltő, sokkal egyszerűbb az “üzemanyag-ellátást” biztosítani, mintha tankolni kellene, ráadásul ebben az esetben céges számláról lehet fizetni az áramfogyasztást is. Otthoni töltés esetén úgy kell számolni, mintha egy 2 literes fogyasztású autónk lenne, azonban a céges üzemanyagkártyát lakóhelyi töltés esetében nem lehet az áram elszámolására felhasználni.
Elérhető applikációk
A Villanyautósok portál egy cikkben összegyűjtötte, hogy melyek azok a mobiltelefonos alkalmazások, amelyek segítenek megtalálni a legközelebbi töltőpontot (a gyűjtés a 2021 novemberi állapotot tükrözi). A portál kiemeli, hogy ahogy szaporodnak a töltők az országban, úgy jelenik meg egyre több szolgáltató a piacon, így pedig kénytelenek újabb és újabb applikációt telepíteni, hogy minden töltőt tudjunk használni.
- NKM-Mobiliti
- MOL Plugee
- Teapont
- Polyfazer
- driveE.ON
- ELMŰ-ÉMÁSZ
- Lukoil/Optimum Way
- Parkl
- Ionity
- has.to.be
- PlugShare
- Chargemap
Alkatrészhiány vs. szabályozói akarat
Napjaink nagy elektromos autó boom-ját azonban legalább két tényező árnyalja. A jelenlegi chip-és félvezető hiányos időszakban nagyon nehéz elektromos autóhoz jutni, hiába áll legyártva több tízezer autó, nem tudják befejezni őket, mert nincs alkatrész. Az elektromos autókba jellemzően háromszor annyi chipre van szükség, mint a hagyományos gépjárművek esetében. Kivételt képez ez alól például a Tesla, amelyet ezért nem érint annyira a chiphiány, mint más márkákat, illetve megfigyelhető egy olyan tendencia is Európában, hogy egyes gyártók inkább az elektromos autókba építik be az elérhető chip mennyiséget a tradicionális típusok kárára. Ennek ellenére összességében az elektromos autók is megszenvedik a jelenlegi chiphiányos időszakot.
A helyzetet nehezíti az is, hogy egyfajta lítium-krízis is kialakult, az elektromos autók akkumulátorához szükséges csodafém kereslete ugyanis meghaladja a kínálatot, ami egy év alatt csaknem 500%-kal növelte az árakat. Ha pedig az akkumulátor-gyártók nem jutnak elegendő lítiumhoz, az visszafoghatja a tiszta energiát használó járművek terjedését, ezzel is megnehezítve a globális kibocsátási célok elérését.
Hogy hosszú távon milyen lehetőségei vannak az elektromos autók piacának, az tehát több tényező függvénye is. Az elkötelezettség biztosan megvan, egyre több autógyár jelenti be, hogy 2030-tól kizárólag elektromos autók gyártására állnak át, amely követi a szabályozói akaratot is. Az Európai Unió 2019 végén mutatta be az Európai zöld megállapodást, aminek célja, hogy Európát 2050-re az első klímasemleges, kibocsátás-semleges kontinenssé tegye. A zöld átállási terv legfontosabb elemeként 2030-ig legalább 55%-kal szeretnék csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, melynek meghatározó részét a közlekedés állítja elő. A megállapodásban az is szerepel, hogy az Európai Unió tagországaiban 2025-ig a főútvonalakon 60 km-enként elektromos, 150 km-enként pedig hidrogénes töltőpontokat kell felállítani az az alternatív üzemanyagú autók számára.
Forrás: Villanyautósok, Jövő Mobilitása Szövetség, Piac&Profit
Comments are closed.