A mezőny május 9-én reggel rajtol majd a Tihanyi Hajós Egylet (THE) elől, a versenyzőknek 36 óra alatt kell megkerülniük a Balatont a Tihany – Balatonalmádi –Keszthely – Tihany útvonalon. A verseny különlegességét az adja a szokásos egykezes eseményekhez képest, hogy itt bármilyen tőkesúlyos hajóval rajthoz lehet állni, így elsősorban nem a győzelem, hanem maga a táv teljesítése a legnagyobb kihívás és eredmény.

Tavaly indult először az U18 Titán kategória, mely lehetőséget adott arra, hogy a szenior versenyző mellett egy 14-18 év közötti fiatal is vízre szálljon. A nagy sikerre való tekintettel a kategória idén is a program része lesz.

A versenyzők biztonsága érdekében minden hajó GPS jeladóval lesz felszerelve, és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata a teljes 36 órás versenyidő alatt a Balaton teljes hosszában több mentőhajóval és szakképzett mentőszemélyzettel áll majd készenlétben.

A verseny szervezője ezúttal is a Rutai Andrea vezette Tihanyi Hajós Egylet, fő szponzora pedig cégünk, a Flexfleet Zrt. Mivel a versenyen a teljesítés a legfontosabb, a különdíjat (egy kabrió egy hónapos használatát) minden évben a verseny utolsó előtti helyezettjének ajánljuk fel. A versenyt olyannyira a magunkénak érezzük, hogy több évre szóló szponzorációs szerződést írtunk alá a verseny szervezőivel.

• A verseny rendezője: Tihanyi Hajós Egylet
• A verseny időpontja: 2024. május 9-10. (péntek reggeli indulással)
• A verseny rajtjának és befutójának helyszíne: THE előtti vízterület
• Névadó szponzor: Flexfleet Zrt.

A versennyel és a nevezéssel kapcsolatban további részletek a Tihanyi Hajós Egylet honlapján érhetők el.

Fotó: THE

The post Májusban újra Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny appeared first on Flexfleet.

Harmadik alkalommal, idén május első hétvégéjén rendezték meg a Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes vitorlásversenyt a Balatonon,  amelyen a résztvevőknek a Kékszalagéhoz hasonló távot kellett teljesíteniük, 36 órás limitidőre. A verseny egyik jellegzetessége, hogy a vitorlázók egyedül vannak a hajóikban, vagyis segítség nélkül kell megküzdeniük a természeti elemekkel, az éjszakával, az ébrenléttel, valamint önállóan kell dönteniük azokban a váratlan helyzetekben is, amelyekre a versenyen biztosan számíthatnak.

Egy olyan kihívásról beszélünk tehát, amely nagyfokú rugalmasságot követel meg a résztvevőktől, erős koncentráció, mentális frissesség és adott esetben stratégia módosítás nélkül a sikeres teljesítés elképzelhetetlen. Ezt a szemléletet követjük mi is cégünk működése, tevékenysége során. Ami a vitorlásoknak az időjárás, az nekünk az ügyfelünk és a piaci környezet: ha esik, ha fúj, szolgáltatásainkat partnerünk igényére szabjuk, ráadásul mindezt úgy, hogy a változó piaci körülményekhez is igazodnunk kell és egyáltalán nem mindegy, merre tekerjük a kormányrudat.

Cégünk vállalati gépjárműflották kezelésével és finanszírozásával foglalkozik, a flottakezeléshez kapcsolódó szolgáltatások mellett folyamatosan fejlesztjük rövid távú autóbérléssel foglalkozó üzletágunkat is. A célunk az, hogy minden flottakezelési feladatot levegyünk a partnereink válláról, ezt hűen tükrözi missziónk is:

“Ön vezessen, a többi a mi dolgunk”.

Tizenkét éves fennállásunk során a vitorlásverseny résztvevőihez hasonlóan volt részünk bőven váratlan helyzetekben, elég, ha csak az elmúlt pár év történéseire gondolunk: a globális chiphiány megrengette az autóipart, ez pedig érzékenyen érintette a flottakezelőket, illetve a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfeleket is. Megtanultuk, hogy mindazokat a terveket, amelyeket a legjobb tudásunk szerint kidolgoztunk, bármikor felülírhatja egy járvány vagy egy eszkalálódó gazdasági válság. Továbbra is hiszünk a hosszú távú stratégiák létjogosultságában, de az is világos, hogy csak akkor tudjuk ügyfeleinket eredményesen kiszolgálni, ha a lehető leghamarabb adaptálódunk az aktuális piaci helyzethez és ha üzleti stratégiánk leköveti ügyfeleink igényeit is.

A Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes vitorlásversenyen különdíjat ajánlottunk fel annak a versenyzőnek, aki utolsó előttiként teljesíti a távot. Hiszünk ugyanis abban is, hogy a teljesítmény mindig egyénfüggő, mindenkinek a saját lehetőségeihez képest értelmezhető. Ez a verseny pedig éppen erről szól: nem feltétlenül a győzelem a legnagyobb siker, hanem a teljesítés – azaz hogy mindenki célba érjen.

The post A Flexfleet Zrt. a névadó szponzora a Balaton egyik legizgalmasabb vitorlásversenyének appeared first on Flexfleet.

2021 májusában került először megrendezésre a Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny, amelyen a vitorlásoknak a Kékszalagéhoz hasonló távot kell teljesíteni. Az esemény különlegességét az adja, hogy a résztvevők egyedül tartózkodnak a hajójukon, a kormányzás, a vitorlázás és azok cseréje, a spinakkerezés mind egy emberre hárul, nincs csapattárs, akitől segítséget lehetne kérni a nehéz helyzetekben.

A verseny tehát nemcsak fizikailag, de lelkileg is nagy kihívás elé állítja mindazokat, akik vállalják a megmérettetést. Ahogy Nedbál Noel, az  esemény egyik szervezője egy korábbi interjúban elmondta, a verseny ideje alatt az embernek nincs ideje mással foglalkozni, mint az elemekkel való küzdelem, ehhez pedig erős koncentráció szükséges. A verseny befejezése után azonban megtisztul az ember elméje, olyan, mintha az összes teher, amelyet egész évben cipelt, egy időre eltűnne. A Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny tehát egyfajta pszichológiai tréning is, amely kitisztítja a fejet és rengeteg erőt ad a mindennapi élethez.

Amikor a szervezők megkerestek bennünket azzal, hogy lennénk-e az esemény főszponzora, nem kellett sokat gondolkodnunk a válaszon. Az első perctől kezdve magunkénak éreztük a verseny szellemiséget több szempontból is. A megmérettetésen minden versenyző önmaga határait feszegeti, erőn felüli kitartás, figyelem és koncentráció kell ahhoz, hogy a távot teljesíteni lehessen, ráadásul váltakozó szélviszonyok közepette. Egy olyan kihívásról beszélünk, amely nagyfokú rugalmasságot követel meg a résztvevőktől. Ezt a szemléletet követjük mi is cégünk működése, tevékenysége során. Ami a vitorlásoknak az időjárás, az nekünk az ügyfelünk és a piaci környezet: ha esik, ha fúj, szolgáltatásainkat partnerünk igényére szabjuk, ráadásul mindezt úgy, hogy a változó piaci körülményekhez is adaptálódnunk kell.

Hiszünk az emberi teljesítmény minden formájában.

Hiszünk abban is, hogy a teljesítmény mindig egyénfüggő, mindenkinek a saját lehetőségeihez képest értelmezhető. Erre kiváló bizonyíték maga a verseny, ugyanis itt nem a győzelem volt a legfőbb siker, hanem a teljesítés. Éppen ezért a különdíjat minden évben – idén egy Mazda MX5 gépjármű egy hónapos használatát – a verseny utolsó előtti helyezettjének ajánljuk fel.

• A verseny rendezője: Tihanyi Hajós Egylet
• A verseny időpontja: 2023. május 5-6. (péntek reggeli indulással)
• A verseny rajtjának és befutójának helyszíne: THE előtti vízterület
• Névadó szponzor: Flexfleet Zrt.
• A versenyre nevezni ide kattintva lehet.

The post Miért döntöttünk úgy, hogy egy vitorlásverseny névadó szponzora leszünk? appeared first on Flexfleet.

Május 6-án reggel kilenc órakor elrajtolt a Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes vitorlásverseny mezőnye. A verseny távban hasonlóságot mutatott a Kékszalaggal, vagyis a teljes Balatont kellett körbevitorlázni, de a teljesítés módjában volt egy nagy különbség: a résztvevők egyedül tartózkodtak a hajójukon, a kormányzás, a vitorlázás és azok cseréje, a spinakkerezés mind egy emberre hárult, támogató csapattársak nélkül.

A kihívást ennek ellenére – vagy éppen ezért – 65 kormányos vállalta. A verseny a Tihanyi Hajós Egylet (THE) szervezésében valósult meg, a tavalyi eseményhez hasonlóan Rutai Andrea és csapata idén is profi és törődő szervezőnek bizonyult. A mezőny az Egylet kikötője előtti rajtvonalról indult el, majd Balatonalmádinál fordultak a hajósok és Keszthely felé vették az irányt, végül pedig a THE kikötőjében szakították át a „célszalagot”.

Az öt-hét hajós élmezőny nagy csatákat vívott, többször bevárták egymást, helyet cseréltek, ki az északi, ki a déli part felé kereste a szelet, végül a komp vonalához érve újra összecsúsztak és szoros befutót produkáltak. Badacsony előtt vette át a vezetést Fazekas László a Fazék nevű hajójával, végül ő nyerte meg a versenyt.

Flexfleet Zrt.: Mikor érkezett meg az életedbe a vitorlázás?

Fazekas László: Gyerekkoromban többször vitorláztam egyedül, de aztán ez abbamaradt és inkább a szörfre váltottam. 1998-ban kaptam ajándékba egy egyhetes vitorlástábori részvételt, majd letettem a kishajóvezetői vizsgát és vettem egy Elliott 770-es vitorlást. Ezen a vitorláson fokozatosan, önerőből tanultam meg a vitorlázás rejtelmeit. Akkoriban teljesen más volt egyébként a helyzet, nagyon kevés modern genakkeres hajó volt, és mindenki akkor tanulta ennek a vitorlának a kezelését. Ekkor jelentek meg az első liberák is a Balatonon. 1998-tól minden Kék-, illetve Fehérszalagon indultam, akkoriban nagyjából 200-300 hajó vett részt egy tókerülőn.

FF: Mikor kezdtél el szóló versenyekre járni?

FL: Már a kilencvenes évek végén léteztek egykezes versenyek a keleti medencében, de ezeken mindig a hajók előnyszáma (yardstick) alapján számított büntetőkörökkel növelt távot kellett teljesíteni. Fa Nándi 2001-ben hirdette meg először a Balaton kerülő szóló versenyét, ahol ez értékelés a hajók befutásának sorrendjében történt, nem volt semmilyen előnyszámítás. Ezek mindegyikén részt vettem. Nagyon örültem neki, amikor tavaly megláttam, hogy a Tihanyi Hajós Egylet a korábban zártkörű Balatonkerülő versenyeit a külsősök előtt is megnyitotta.

FF: Miről szólt neked a Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny?

FL: A kihívásról és a folyamatos koncentrációról, arról, hogy erős szélben vagy szélcsendben is meg kell állnom a helyemet egyedül. Szól a döntésekről is, hogy tudjam, melyik irányt válasszam vagy éppen mikor kell felhúzni a vitorlát. Külön élményt és kihívást jelent az éjszaki vitorlázás egyedül.

FF: Melyik volt a verseny legkeményebb pontja számodra?

FL: A balatonalmádi fordulónál az első tízben voltam, aztán visszafelé, Balatonszemes környékén már én vezettem. Szemesnél azonban jött egy szélcsend, beleültem a “lavórba”, és odaértek mellém az üldöző hajók – ahogy ez lenni szokott. Ebben az esetben kezdődik újra a verseny és ilyenkor akármi megtörténhet attól függően, hogy ki tud előbb szelet találni. A szélcsendből az északi part felé indultam el, mert onnan vártam több szelet és szerencsémre ezzel a húzással a cső előtt sikerült ismét az élre állnom és ezt az előnyt a befutóig meg tudtam tartani.

FF: Mit kell tudni a hajódról?

FL: A 8mOpen osztályban indultam a Flaar 26 Air típusú Fazékkal, amely egy nagyon könnyű és gyors hajó, de egyúttal egyszerűen kezelhető, ha kell, akkor víz ballaszttal lehet nyomatékot növelni benne, ami ugyan nem túl hatékony, de az egyszemélyes versenyeken megadja nekem azt a kényelmet és biztonságot, amire szükségem van. Külön öröm számomra, hogy az én hajómnál gyorsabb vitorlásokat is sikerült megelőzni.

FF: Hogyan zajlott az utolsó szakasz a befutó előtt?

FL: Amikor a cső környékén, Balatonföldvár magasságában Tihany irányába vitorláztam, először még délies szél volt, majd ez átfordult kelet-északkeleti irányba, és innentől kreuzolni kellett. Mikor láttam, hogy kezd negatív lenne ez a tack és Sajkod irányába haladok, akkor kifordultam, és kereszteztem két délebbre levő hajó útját: az egyik előtt és a másik után voltam. A következő tack váltásnál már mindkét hajó előtt voltam. Fordultam még párat, de már a csőbe elsőként értem be. Ekkor még éjszaka volt és nem tudtam optimálisan vitorlázni, de szerencsére sikerült a hajózási úton maradnom és nem ültem fel egyik oldalon sem. Biztonságosan vettem az irányt, a zsűri hajót vettem célba és így talán többet vitorlázva, de az előnyömet megtartva sikerült elsőként befutni 4 óra 41 perckor.

FF: Mi volt az első dolgod a befutó után?

FL: Mentem tovább a balatonfűzfői kikötőbe, ahol leraktam a hajót, nagyjából nyolc órára értem haza.

FF: Hogyan tudod a versenyen szerzett tapasztalataidat hasznosítani a munkádban vagy akár a magánéletedben?

FL: Éppen fordítva gondolom: sok helyzetben egyedül kell döntenem az életemben, ezt pedig tudom hasznosítani a vitorlázásban. Amikor tanultam vitorlázni, kizárólag csapatban mentem, aztán rájöttem, hogy egyedül is tudom ezt jól menedzselni. A személyes adottságaim és a tapasztalataim megvannak hozzá, és rendelkezésre állnak technikai felszerelések, amelyek ma már a nagyhajós vitorlázásban elengedhetetlenek. Ilyenek a GPS, szél és sebesség mérő eszközök. A szóló vitorlázásnak talán a legfontosabb technikai feltétele egy jól működő automata kormány.

FF: Ha bárkinek ajánlanád ezt a versenyt, mit mondanál róla?

FL: Aki vitorlázik, ne higgye azt, hogy kizárólag csapatban tud bármit is elérni. Vitorlázni egyedül szerintem semmivel sem nehezebb, mint társakkal tenni ugyanezt, csak az embernek bízni kell saját magában. Ha valaki már a vízen van, akkor a feladat nagy részét megoldotta, mindig elindulni és kikötni a legnehezebb. Én azt mondom, ez a verseny jó bizonyíték arra, hogy nincs lehetetlen.

Borítókép: Mohácsi Marcell

The post “Ez a verseny jó bizonyíték arra, hogy nincs lehetetlen” – interjú Fazekas Lászlóval, a Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny győztesével appeared first on Flexfleet.

Forrás: Tihanyi Hajós Egylet

The post Videón a FlexFleet Klasszikus Szóló egykezes verseny legjobb pillanatai appeared first on Flexfleet.

Flexfleet Zrt.: Hogyan született meg a vitorlásverseny ötlete?

Nedbál Noel: A vitorlásverseny ötlete a Balatonról származik, rendeztek már ott ugyanis hasonló jellegű versenyeket, amatőr, illetve professzionális szinten is, de ez utóbbin 6-8 méteres hajók indultak, a hajótípusok száma ezért nagyon korlátozott volt. Ekkor merült fel a gondolat a klasszikus FOLKBOAT csapatban, hogy ők is szeretnének ilyen versenyt rendezni maguknak, amelyet el is indítottak, de ez először inkább egy Balatonkerülő túra volt, ahol együtt hajóztak a résztvevők és együtt versenyeztek, nézték a napfelkeltét és naplementét. Évről-évre egyre több különböző típusú hajó csatlakozott a kezdeményezéshez, amin egyszer én is kipróbáltam magam, de emellett jártam külföldi versenyekre is. Egy dán versenyen jött a szikra, hogy a Balatonkerülő túrát tovább lehetne fejleszteni, verseny szintre emelni.

FF: Mi történt Dániában?

NN: A magyar versenyekkel párhuzamosan Dániába jártunk szóló vitorlás versenyekre, itt hatalmas volt a mezőny, nem 10-20 hajó indult, hanem 400. Ezek a versenyek inkább beltengeri, mintsem nyílt tengeri versenyek voltak, de az egészen pici hajóktól a hatalmas luxus vitorlásokig mindenki egyszerre indult, és az eltérő hajóosztályok nem jelentettek semmiféle differenciálást az indulók között. A dán versenyen a vitorlázás szeretete miatt gyűlt össze 400 résztvevő: együtt élvezték a versenyt, a díjazás is minimális volt, a legnagyobb értéke annak a pólónak volt, aminek a hátuljára rá volt írva, hogy „Finisher”.

Mivel azt láttuk, hogy a Balatonon is nagy az érdeklődés az ilyen jellegű versenyek iránt, elhatároztuk, hogy az évek óta működő amatőr Folkboat egykezes túrát verseny szintre emeljük. Innen indult az egész projekt, amiben mindenki partner volt, hiszen éreztük, hogy a túra már kinőtte a saját kereteit és a professzionális rendezéssel és versennyel új távlatokat tudunk nyitni.

FF: Hogyan indult a szervezés, milyen szempontokat vettetek figyelembe?

NN: Az alapszabályok közül a legfontosabb a biztonság volt, ez ugyanis egy amatőr verseny, meg kellett tehát teremtenünk azokat a feltételeket, amelyek révén mindenki biztonságosan el tud indulni, beleértve a korona vírus járvánnyal járó előírásokat is. A covid minket is nehéz helyzetbe hozott, nemcsak az előírások miatt, de az indulás kapcsán is, a verseny megrendezése az utolsó pillanatig kérdéses volt.

Szerencsére végül minden összeállt, ehhez azonban kellettek a támogatók is, nélkülük nem tudtuk volna megrendezni a versenyt. Névadó szponzorunkkal, a Flexfleet Zrt.-vel nagyon jó együttműködés alakult ki, gördülékenyen ment a munka, és azonosak voltak az elképzeléseink, az életfelfogásunk. A verseny szervezője, a Tihanyi Hajós Egylet (THE) pedig nagy rutinnal rendelkezik vitorlásversenyek rendezésében, illetve kellett a kikötő sajátos szemlélete is, mely szerint nem az számít, hogy kinek mekkora hajója van, sokkal inkább a vitorlázás minősége és szeretete. Nélkülük csak egy szép álom maradt volna a verseny.

FF: Kik vettek részt végül a versenyen? Milyen összetételű volt a csapat?

NN: Azzal, hogy mindenkinek biztosítottuk a lehetőséget, hogy részt vegyen egy ilyen versenyen, nagyon színessé vált a mezőny. Az egyik legfantasztikusabb élmény volt látni, ahogy a THE kikötő gyakorlatilag a versenyt megelőző este már megtelt különböző méretű, típusú, jellegű hajókkal, mindenki örült a másiknak és várta a másnapi indulást. Még a tapasztalt kormányosoknak is – akik a nagy balatoni versenyeken az élen vitorláznak vagy akiknek a 8 méteres hajóit speciálisan erre a versenyre építették – hatalmas élmény volt a részvétel.

A részvételt úgy próbáltuk meg a lehető legegyszerűbbé tenni, hogy nem szabályoztuk túl a versenyt, gyakorlatilag majdnem a Kékszalaggal megegyező távot kellett levitorlázni egyedül, a parti szervezésnek pedig az volt a mozgatórugója, hogy a versenyzők teljesítsék a távot és a végén legyen egy kötetlen, fesztelen hangulatú díjkiosztó. A díjkiosztó azért is volt különleges élmény mindenkinek, mert nemcsak az első helyezettet értékeltük, hanem az összes hajót, ami átszakította a képzeletbeli célszalagot. Külön értékeltük a női egységeket, a legidősebb versenyzőket, de nem felejtkeztünk meg azokról a hajókról sem, amelyek a mezőny nagy részét tették ki, vagyis nem az élbolyban végeztek, így kapta a legnagyobb különdíjat például az utolsó előtti helyezett.

FF: Az elmondottak alapján a Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny a méreteinél fogva sokkal közösségibb, nagyobb az összetartozás érzése, már csak azért is, mert ha valaki ott van a vízen, egyedül a hajóban, akkor önmagán kívül maximum a szomszédos hajóban ülő bátorítására számíthat. Ugyanakkor viszont a versenyző egyedül van, csak saját magára hagyatkozhat, nagyon fontos a koncentráció. Hogyan élték meg mindezt a versenyzők?

NN: Sok embernek ismeretlen terep volt, sokaknak ez volt az első ilyen jellegű versenye. Éppen ezért volt pozitív csalódás, hogy azok a hajók, amelyek először indultak ilyen versenyen, azoknak a kormányosai vették a legkomolyabban a felkészülést, a biztonsági és navigációs szempontokat.

Szervezőként nekem az volt a legfontosabb, hogy mindenki – a lehetőségeihez mérten – célba érjen, és ez ne az időjáráson vagy időtúllépésen múljon.

A verseny alatt ugyan többször előfordult, hogy a szél összefújta vagy a szélcsend összeterelte a hajókat, de öröm volt látni, hogy a résztvevők mennyire élvezik még az ilyen helyzeteket is. Nyilván fárasztó egy ilyen tókerülés, de azok az egy-egy mondatok, amiket egymásnak mondtak vagy az az öröm, amikor szélcsend után újra elindultak a hajók, mind-mind visszaigazolta a verseny szellemiségét, vagyis a versenyzők arra koncentráltak, hogy vitorlázzanak, hogy teljesítsék a távot, nem a győzelem a fontos, hanem a teljesítés. Ez volt a legfontosabb, mindenféle elemzés csak ezután jöhetett. Mindenki elképesztő boldogsággal fejezte be a versenyt és jött el a díjkiosztóra, felemelő volt hallgatni a különböző generációk közötti izgalmas élménybeszámolókat. A verseny teljesítésén túl az is célunk volt, hogy mindenki megossza ezt az élményt a másikkal – amit el is értünk, hiszen mindegy volt, hogy ki milyen nemű vagy korú, boldogan számolt be arról társainak, hogy érezte magát és milyen kihívásokkal kellett szembenéznie ezen a hosszú távon.

FF: Ez a hosszú táv nagyon jó pszichológiai tréning is egyben, mert ha átugrod magad, akkor utána lehet, hogy a munkában vagy a magánéletben is könnyebben tudsz túllépni az akadályokon. Egyedül kint lenni a vízen nemcsak embert próbáló élmény, de olyan személyiségjegyet is tud fejleszteni, ami a hétköznapokban nem biztos hogy előjönne.

NN: Amikor évekkel ezelőtt először indultam egy hasonló  versenyen, pontosan ez volt az élményem: olyan szinten kell koncentrálni a körülöttünk lévő környezetre, a hajóra, a versenyre, a navigációra, a vitorlák állítására, étkezésre, folyadékbevitelre és minden egyébre, hogy nincs lehetősége az embernek mással foglalkozni. A verseny után fizikailag rettenetesen fáradt voltam, ez a fáradtság azonban 1-2 nap elteltével elmúlik, marad viszont más helyette. Óriási letisztulás a fejben, mintha az összes teher, amit egész évben cipeltem, rövid időre eltűnne. Az egykezes versenyzés egyben pszichológiai feltöltődés is, kitisztítja a fejet és rengeteg erőt ad utána a mindennapi élethez.

FF: Milyen visszajelzéseket kaptatok a résztvevőktől? Volt olyan, ami alapján a tavalyihoz képest idén másképp szervezitek a versenyt?

Minthogy ez volt az első versenyünk, különböző szóló versenyekről próbáltunk meg szabályokat bevezetni. Ez sajnos sok félreértésre adott okot, amire szervezőként nem gondoltunk. Ezért idénre a versenykiírásban szereplő szabályok egyszerűsítése, átírása volt a kiemelt feladat, hogy ezek ne félrevezetőek, hanem minden hajó számára egyértelműek legyenek.

Kimondottan pozitív visszajelzéseket kaptunk a tavalyi eseménnyel kapcsolatban, illetve pár kérést, javaslatot, amik segítenek továbbfejleszteni a versenyt, ezeknek igyekszünk is eleget tenni. Az egyik ilyen az volt, hogy ne ütközzön másik verseny időpontjával. Tavaly a verseny a Magyar Vitorlás Szövetség évadnyitójával esett egy hétvégére, ezért sok hajó nem tudott eljönni, mert azon akartak részt venni. Ezt idén sikerült megoldanunk, ugyanis a Magyar Vitorlás Szövetség átrakta a következő hétvégére az évadnyitót. Ezen a májusi hétvégén kizárólag a Klasszikus Szóló lesz nagyhajós verseny, így a nagyhajós mezőnynek nem okoz problémát, hogy melyik versenyen induljon el. Ezen felül kértek pár módosítást a nyomkövető rendszerben, ami nagyon jól, tényleg csak minimális hibával működött. Azt kérték, hogy a térképen legyen rajta, hogy merre járnak a hajók, melyik város partjainál. Erre mi sem gondoltunk, de így a versenyzők családtagjai és barátai is követhetik, ki merre jár.

Mik a terveitek az elkövetkezendő évekre a versenyt illetően? Akar a verseny nagyobbra nőni?

A tavalyi év egy nagyon erős próbaév volt, ezért is limitáltuk az induló hajók számát 60 egységben. Ezt idén felemeltük 100 hajóra és meghívtuk a külföldi szóló vitorlázókat is, szeretnénk ugyanis nemzetközivé emelni a versenyt. A kikötői infrastruktúra véges, vagyis jelenleg ennyi létszámot bír el, így egyelőre további létszámemelés nem jött szóba, az érdeklődés tükrében majd meglátjuk, hogy van-e értelme még nagyobb létszámmal meghirdetni. Most inkább a Balatoni vitorlázókra koncentrálunk, illetve arra, hogy a külföldi egységek is jöjjenek el. Március 15-én indul a nevezés, addig van lehetősége mindenkinek felkészülni a hajóbiztosítás, hajó műszaki, sportorvosi és egyéb dolgok tekintetében.

The post “Az egykezes versenyzés kitisztítja a fejet és rengeteg erőt ad a mindennapi élethez.” appeared first on Flexfleet.

A táv a Kékszalagéhoz hasonló tókerülés a Tihany-Almádi-Keszthely-Tihany útvonalon, amit az indulók teljesen egyedül tesznek meg a hajójukkal. Az embert próbáló kihívás dacára az első eseményt is jegyző Tihanyi Hajós Egylet (THE) idén még nagyobb részvételre számít, ami még izgalmasabbá teszi majd a versenyt.

A rajt és a befutó is a THE előtti vízterületen lesz, de nemcsak ez motiválta őket, amikor újból vállalták a verseny megrendezését. Hisznek abban, hogy minden teljesítmény középpontjában az ember áll, ezen a megmérettetésen ugyanis bárki elindulhat, ha van egy alkalmas hajója és megvan benne a vágy és a kitartás, hogy feszegesse vagy akár túl is lépje a saját határait. A résztvevők egyedül vágnak neki a távnak és a kormányzás, a hajó kezelése, a spinakkerezés és a verseny taktika mind egy ember feladata. A verseny szellemiségének lényege is pont ez: nem a helyezés a lényeg, hanem a táv teljesítése!

A verseny névadó szponzora ismét a Flexfleet Zrt. flottakezelő cég, amely nemcsak a nevét adja a rendezvényhez, de annak eszméjét is magáénak vallja. Ez a felajánlott különdíjban is megtestesül: a távot utolsó előttiként teljesítő vitorlázót egy hónapos díjmentes élményautó használattal jutalmazzák. A Rooster magyarországi képviselete, a Monautix Kft. biztosítja a szponzor ruházatot és a kiegészítőket, valamint a versenyt érvényesen teljesítők számára egy “FINISHER” feliratú pólót is adnak. A Hunsails nemcsak a rendezvény vitorlavarró partnere, de a helyezetteket is megajándékozzák kedvezményekre jogosító kuponokkal. A HELL Energy pedig Energy Coffee, illetve Swiss kávé-és vitaminitalokkal támogatja a versenyt.

• A verseny rendezője: Tihanyi Hajós Egylet
• A verseny időpontja: 2022. május 6-7. (péntek reggeli indulással)
• A verseny rajtjának és befutójának helyszíne: THE előtti vízterület
• Névadó szponzor: Flexfleet Zrt.

A versenyre nevezni a Magyar Vitorlás Szövetség weboldalán, ide kattintva lehet.

The post Május 6-án indul a második Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny appeared first on Flexfleet.

Nem volt kérdés számunkra, hogy névadó szponzorként támogatjuk az eseményt, mert első perctől kezdve magunkénak éreztük a verseny szellemiségét. A megmérettetésen minden versenyző önmaga és hajója határait feszegette, erőn felüli kitartás, figyelem és koncentráció kellett ahhoz, hogy a távot teljesíteni lehessen, ráadásul váltakozó szélviszonyok közepette. Emellett ez egy olyan kihívás volt, amely minden körülmények között rugalmasságot követelt meg a résztvevőktől. Ezt a szemléletet követjük mi is cégünk működése, tevékenysége során. Ami a vitorlásoknak az időjárás, az nekünk az ügyfelünk: ha esik, ha fúj, szolgáltatásainkat az ő igényére szabjuk.  

Hiszünk az emberi teljesítményben, annak bármilyen formájában. Erre kiváló bizonyíték maga a verseny, ugyanis itt nem a győzelem volt a legfőbb siker, hanem a teljesítés. Éppen ezért a Flexfleet Zrt. különdíja – a Nissan Leaf egy hónapos használata – a verseny utolsó előtti helyezettjét illette, Hobot István 33 óra 14 perc alatt ért célba. Az alábbiakban István osztja meg gondolatait a versennyel kapcsolatban.

Először indultál a versenyen?

Nem, rendszeres résztvevője vagyok a Kékszalag versenyeknek. Van egy kis csapatunk, amatőrnek mondanám magunkat, idén  az Elliott 770-es hajóosztályban versenyzünk. Korábban indultunk Scholtz 22-es vitorlás hajóval a BAHART  amatőr versenyein is. De a Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny most máshogy zajlott. A családi túra hajóval, a Zephyr-el vágtam neki, vagyis nem egy versenyre felkészített, tartalék vitorlákkal felszerelt, “mindennek helye van” hajón töltöttem a verseny közel másfél napját.

Miről szólt neked ez a verseny?

A kitartásról, a koncentrációról és a körültekintésről. Mentálisan készültem rá, hogy egy több mint 140 km-es verseny hosszú lesz, lesznek rossz pillanatok, egyedül leszek a hajóban és senki nem mondja meg, hogy éppen jól csinálom-e, amit csinálok. Órákon keresztül nekem kell figyelnem a vitorlákat (33 órán át), a szelet és a verseny többi résztvevőjét. Ha a figyelem és a koncentráció lankad, máris lassabb leszek. A mozdulatokat pontosan meg kell tervezni, ki kell találni, hogy pontosan mikor húzol gennakert, hogy minden kötél a helyen van-e, oda van-e készítve az innivaló. A versenyen jellemzően gyenge volt a széljárás, így több idő volt a hibák korrigálására.

Melyik volt a verseny legkeményebb pontja számodra és mi volt az, ami túllendített rajta?

Erre kivételesen könnyű most válaszolni. Nagyon gyenge, kicsit forgolódó hátszélben közelítettük meg a keszthelyi meteorológiai bóját. Ez a mai vitorlásoknak nem túl szerencsés szélirány. A bójától 300 méterre megfordult a szél, a kerülés után küzdöttem rendesen az elemekkel. Ekkor már mögöttem volt 21 órányi versenyzés. A nap hirtelen kisütött és gyakorlatilag lyukat égetett a homlokomra. Akkor felötlött bennem a gondolat, hogy miképp fogom én ezt még 50 km-en keresztül csinálni? A velem együtt forduló Arwen kormányosa szólt, hogy ő bizony újra felhúzza a gennakert és lesz, ami lesz. Matematikai esélyünk volt még beérni. Külön irányt választottunk, ő a déli, én az északi vonal mellett döntöttem. Onnan kezdve viszont néhányszor elmondhattuk egymásnak, hogy nálunk éppen nincs szél. Szóval az mentett meg, hogy nem maradtam teljesen egyedül.

Hogyan tudod a versenyen szerzett tapasztalataidat hasznosítani a munkádban vagy akár a magánéletedben?

Képes vagyok átgondolt, körültekintő javaslatokat letenni az asztalra, így a kiinduló ötletből lesz egy jó megoldás. A másik pedig a lépésről lépésre haladás. Oldjuk meg azt, ami éppen következik. A másik sport, amit folyamatosan űzök, a labdarúgás. Egyik alkalommal 20 perccel a vége előtt hálónkban landolt a harmadik gól, pedig nekünk is voltak helyzeteink. Elveszni látszott a meccs, próbáltam kicsit tartani a lelket a csapatban és azt mondtam: négy gólt nem lehet rúgni , de egyet igen. Jött is. Aztán ha rúgtunk egyet, lehet egy másodikat. Sikerült. Végül nyertünk is 4:3 ra. Ritka az ilyen, de utána 20 évig emlékszel rá. 

Ha bárkinek ajánlanád ezt a versenyt, akkor mit mondanál róla?

Az esemény szervezője, a Tihanyi Hajós Egylet nagy figyelmet fordított a verseny biztonságára, így ezt mindenképpen kiemelném én is. Másfelől bármennyire is küzdelmes volt néha a verseny, azt az érzést semmi nem adja vissza, amikor befutsz és szembesülsz azzal az érzéssel, hogy igen, megcsináltad! Az érzelmi turbulencia, ami a célvonal után eláraszt, a versenybe fektetett energiával arányosan markol a szívedbe és szorítja a torkodat.

The post Különdíjasunk mesélt arról, milyen volt a Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny belülről appeared first on Flexfleet.

Az esemény több éves múltra tekint vissza, túraként már négyszer teljesítették lelkes vitorlázók a balatoni „nagy kört”. Évről évre bővült a résztvevők száma és az idei évben a túra megérett arra, hogy már egy igazi versenyen, biztonságos keretek közt vitorlázhassák végig az erre vállalkozók.

A túra ötletgazdái, egyben lelkes résztvevői a Tihanyi Hajós Egyletet kérték fel a verseny megrendezésére.  Az már hagyománynak számít, hogy a rajt és a befutó a THE előtti vízterületen történik, de nem csak ezért vállalkoztak nagy örömmel a verseny megrendezésére. Az egylet értékrendjéhez közel áll az az eszmeiség, miszerint itt bárki elindulhat, bármilyen (arra alkalmas) hajóval és ami a lényeg: ezen a versenyen nem a győzelem a legfőbb siker, hanem a teljesítés! Minden induló önmaga és hajója határait feszegeti, kormányos és hajó régi jó barátok kell, hogy legyenek, közösen segítve, támogatva egymást a sok-sok együtt töltött versenyóra alatt.

A verseny névadó szponzora a Flexfleet Zrt. flottakezelő cég, amely azért állt be a rendező egyesület mellé, mert szintén nagyon hisz a verseny szellemiségében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az általuk felajánlott különdíj: a távot utolsó előttiként teljesítő vitorlázó egy hónapig ingyen használhat egy Nissan Leaf elektromos autót. A verseny díjazottjait a Rooster magyarországi képviselete, a Monautix Kft. ajándékai és a Hunsail kedvezményekre jogosító kuponjai várják, míg az éjszakai éberen maradást a Hell kávéitalai segítik.

A nagy kihívás mellett a legfontosabb, hogy minden versenyző biztonságosan teljesítse a távot, ezért minden hajó GPS jeladóval lesz felszerelve, a Vízimentők Balatoni Szakszolgálata pedig a teljes, 36 órás versenyidő alatt három mentőhajóval áll majd készenlétben. A GPS jeladókat a partról szurkolók is követni tudják a verseny applikációján keresztül.

A kiírásban megadott 60 fős nevezési limit a verseny előtt 2 héttel pár hajó híján már be is telt, így nagy izgalommal várjuk a rajtot a Balaton idei első hivatalos versenyén!

Forrás: Sajtóközlemény

The post Május 14-én elrajtol a Flexfleet Klasszikus Szóló egykezes verseny mezőnye Tihanyból appeared first on Flexfleet.